Állataim és egyéb családtagok

Avagy hogyan vásároljunk gépkocsit kutyásként? Az átlagember munkába, hétvégére vesz autót. Lóerőt és futott kilométert néz, az igazán expertek pedig fényezést fürkésznek, pörgetett kilométerórákat lepleznek le. No, de a kutyás. Ő egy külön állatfajta. A kutyásnak az eb biztonsága a lényeg. A Casco kiegészítéseként kisállat-biztosítást köt, nem balesetit. A kutyásnak a lényeg a biztonságos, kényelmes… Tovább »

Avagy hogyan eredményez egy bemázolt kertkapu, egy yorkshire terrier és egy pillanatra lankadó figyelmű Nagyi komplett zűrzavart egyetlen pillanat alatt. Történt, hogy éppen békésen napoztam az őszi lombok alatt, amikor is nekemszegeztetett a kérdés: mi van, ha a kutya barna lett? Iiiilyenkor? Hát már alig van UV, meg amúgy is, a kutyáknak van bundájuk, hát… Tovább »

E blogban már sok szó esett a szomszédaimról, vicces és siralmas kontextusban egyaránt. Néha úgy tűnik, ártalmatlan figurák, máskor egy támadás az ember velejébe hatol. Most a vicces és siralmas keveréke következik. Ugyanis vétkeztem! De ezt kevés volna csak úgy egyszerűen meggyónni. Egy hektoliter szenteltvíz, egy kilométer elmorzsolt rózsafüzér sem volna képes feloldozni engem. Mert… Tovább »

A múlt héten újra a mentőkutyáké és a Pécsi Mentőkutyás Egyesületé volt a főszerep. Az augusztus 2-a és 6-a között megrendezett Ördögkatlan Fesztiválon, kétség nem fér hozzá, a legnagyobb biztonságban azok voltak, akik Nagyharsányban, az Aralica Ibero Haciendán tartózkodtak. Mármint azokban az órákban, amikor a Mentőkutyások is kint állomásoztak! Márpedig a mentőkutyások hősies kitelepülése a… Tovább »

Avagy a Spyke Tours Réttúra címmel kulturális körutazást szervezett, és azok közé a kiváltságosok közé tartozhatok, akik részt vehettek rajta. Sőt mi több, most egyedül nekem szólt az idegenvezetés. Körutunkat némi nyomolvasással kezdtük. A rét bejáratánál láttunk odafelé és visszafelé mutató ember- és kutyalábnyomot, amiből megállapítottuk, hogy valaki bement egy darabon a sáros útra, majd… Tovább »

Mindig elcsodálkozom, ha olyan nővel találkozom, aki még nem fűrészelte le legalább egy körmét (a profibbak komplett ujjpercüket), nem csapott még rá az ujjára kalapáccsal, vagy éppen nem vágott el egy kétszer két méteres bádoglemezt… és azzal a saját lábszárát izgalmas sormintában. A gyermek- és ifjúkorom rengeteg fúrással-faragással telt, amit tulajdonképpen egy cseppet sem bánok…. Tovább »

Mindig olyan különleges érzés vízkedvelő kutyát látni. Terriermániás jómagamnak nagy vágya találkozni egyszer egy portugál vízikutyával. Mennyivel egyszerűbb velük! A kis bundájukat egy csepp H2O-tól is féltő ebek bezzeg egy közönséges eső idején nem hajlandóak kimerészkedni a szabadba, de még akkor is prüszkölnek, ha ivás közben rájuk csöppen egy vízmolekula. Sokat lehet tenni, ha kölyök… Tovább »

Nem, kedves Olvasóm, nem tévesztettem el. A mentőkutya egy szó, de ezek a kutyák most igazán mentők voltak a számomra is. Most arról a csapatról mesélek, akik hozzájárultak, hogy mégis folytassam az írást. A múlt hétvége élményeiről lesz szó, mert nem csak szomorúság volt, de kuuutyaaaa is. Méghozzá három. Meg három férfi, három nő és… Tovább »

Kedves Olvasóm! Most biztosan furcsán nézel, vagy egyenesen azon gondolkodsz, mi rejlik a hirtelen pálfordulás mögött. Magam is ezt tenném. Tavaly decemberben nagy örömmel és nagy várakozások nélkül indítottam meg ezt a blogot. Tudtam, hogy sok fénykép, sok részlet hiányában nem ez lesz a leglátogatottabb oldal, amit ember csak képzelhet. Nem is volt ilyen szándékom…. Tovább »

Viszlát!Elköszönök Tőletek, kedves ismert és ismeretlen Olvasóim. Mivel nem szoktam végleges döntéseket hozni, furcsa leírni, de nem folytatom ezt a blogot. A vidám, szomorú, bosszús történeteknek, a családtagként számon tartott állatoknak köszönhetően sok kedves embert ismertem meg. Olyan is van, aki a blog miatt lépett velem kapcsolatba, és szépen megszerettetett velem egy újabb kutyafajtát. A… Tovább »