Sokat mozgok idegen nyelvi környezetben, és mindig így szoktam bemutatkozni: My name is Evelin, I am a 30X years old lecturer, linguist, copywriter and translator. I have a dog and a duck. Duck, really. A male mallard. Ezt a szót nem is olyan régen tanultam meg.
A tőkés réce vagy vadkacsa (Anas platyrhynchos) a madarak osztályának lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe és a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj. Élettartama 5-10 év, de a legidősebb ismert tőkés réce 29 évet élt.
Akkor az enyém miért nem élt annyit?!
Ha még azt is hozzátettem, hány éves, akkor máris megvolt az akár órákig kitartó beszédtéma, és bezsebelhettem az érdeklődő és elismerő tekinteteket. Így volt a munkamegosztás: Neked a téli csúszkálások, a melegvizes palack, nekem a boldog hápogás, a nevetés, hogy szereti a Bartók Rádiót, na meg az utolsó fotók, amik egyben élete első szelfijei is lettek. Igen, szelfizett. Rá kellett segíteni, mert a kacsacsőr nem kapacitív, azaz a telefon gombja nem érzékelte, hogy ő okosan ott kopogtatja, ahol kell.
Hát akkor innentől.
My name is Evelin, I am a 30X years old lecturer, linguist, copywriter and translator. I have a dog.
Még gyakorolni kell. Fly free, Kazimirka.